berlin2

Öcsikével zseniális bulit nyomtunk a hétvégén. Pénteken meló után megindultunk Hamburgba, ahová -a kezdeti dugó ellenére- 2,5 óra alatt felértünk. A hotelhez közel találtunk parkolót, úh hamar befészkeltük magunkat. A szoba teljesen rendben volt, 3 csillagnak megfelelő, bár elég fura volt, h a recepció alatt volt, kicsit Harry Potteres módon a lépcső alatt, de még inkább a parketta alatt, ami sajnos elég nyikorgós volt, illetve a belső udvar szintje alatt. Ez utóbbiból adódott, h kicsit sötét volt, de legalább ki lehetett lépni egy erkélyajtón (és benézni a szomszéd szobába), és elszívni egy cigit (mármint Öcsinek). De hát mivel csak aludni mentünk mindegy volt. Már jó éhesek voltunk, úh lecsapattuk a sétatávolságban lévő Reeperbahnra, ami a "soho" : először kicsit ijesztő is volt, hozzá kellett szokni a csövesek-kurvák-rendőrök egyvelegéhez, a rengeteg sexshophoz, sexkinohoz, alja kocsmákhoz... Aztán már nem is csodálkozol rajta, hogy a bankautomata felirata egy rúdon táncoló lány képe. Jól lejártuk a lábunkat, mire -már halálosan kiéhezve, kifáradva- újra megtaláltuk a helyet, amit kinéztem; egy kalózhajóra hajazó bejáratú kocsmát. Sajna itt német slágerzene ment, mondjuk érdekes tanulmány volt látni a német mulatósra csörgő helyieket. Megkóstoltuk a helyi specialitásokat is, az én esetemben ez egy serpenyős haltál volt, őrületesen mustáros szósszal, az Öcsi meg vmi halásztálat rendelt, ami darált sülthúsból, 1 szelet heringből és egy tükörtojásból állt... nem volt túl meggyőző. Viszont ittam hozzá vmi Korn nevű szeszt, az jó volt.
Szombaton ragyogó időnk volt, jól bereggeliztünk, aztán megindultunk várost nézni. először a városházához mentünk, aztán elsétáltunk a Binnen- és Aussenalsterhez, ami lényegében egy csatorna, ami "belóg" a belvárosba. Vannak kisebb csatornák is, ettől a város egy részének kicsit Velence-feelingje van. Kitaláltuk, h felszállunk a következő hajóra, ami körbevisz a tóvá kiszélesedő Alsteren, és körben a gazdagok (Dr. Oetker, Schwarzkopf, Braun) villái vannak, saját kis stégekkel. Az egyikben forgatták pl. a Guldenburgok örökségét is :) Aztán kiülütnk sörözni az egyik "beach barba", ahol muszáj volt inni egy alstert (itt így hívják a radlert) :) Öcsi már rám szólt, h mozduljunk, mert még semmi városnézés és lábunkatlejárás nem volt, csak itt ülünk és élvezkedünk. Ehhez persze az kellett, h 15 fok és napsütés legyen - szinte hihetetlen volt, én a legrosszabbra voltam elkészülve a mindig szar idős Hamburgban.
Ezután a belvároson át elsétáltunk a Mihály templomhoz, majd a Nikolai templomhoz, amit teljesen lebombáztak, de a torony megmaradt, és oda fel is lehetett menni egy lifttel körülnézni. Aztán elmentünk a Speicherstadtba, ami a régi raktárépületek együttese a kikötő mellett. Ma itt vannak legdrágább lakások, meg van 1-2 fancy étterem is. 
Ekkor már kopogott a szemünk az éhségtől, ezért visszasétáltunk a kikötőbe, de sajnos nem agyaztuk, h a sétány több szintes, és h alattunk vannak a jó kis éttermek, ezért végül egy gagyi büfében ettünk egy sniclit, majd hazamentünk hunyni egyet az estére tervezett pub-crawling előtt. Persze k. nehéz volt újra elindulni a hotelből, de muszáj volt... Előző este én kinéztem az egyik bárt (Hörsaal), ami kívülről tetszett, így ott indítottunk, egy kis koktéllal. Aztán megvertünk pár embert csocsóban, köztük olyanokat is, akik piában akartak fogadni, így nyertünk egy sört, valaki meg csak úgy meghívott egy vodkára. Közben kiderült, h a helyen vmi legénybúcsú készülődik (csak épp a vőlegény nélkül, aki beteg lett), és valahogy azonnal barátkozni kezdtek a résztvevők velem és az Öcsivel is :) Közben a dj marha jó számokat rakott be, úh táncoltunk is, és hát mondanom sem kell mint afféle legénybúcsú tele volt magas, helyes német faszikkal... Akik aztán továbbálltak, de addigra a csocsóban szerzett új ismerőseink már úgyis lefoglaltak minket :) Kiadták a jelszót, h menjünk tovább, így 3 pasival együtt továbbálltunk, egy rettenetesen német, legalja kocsmába. Itt csak német slágerek szóltak, amiknek így megtanultuk a szövegét, és Himbeerschusst meg Mad Dogot ittunk, nem keveset. A srácok táncoltak, énekeltek velünk, és a saját vendégeiknek tekintettek minket :) Az egyikük (mint később kiderült Lennart) teljesen beleszeretett az Öcsibe, kicsit féltékeny is voltam :D
Aztán innen is továbbálltunk a Quer nevű dizsibe, útközben még összeszedve néhány arcot. Tök jó volt a zene, jó volt a banda, és ittunk tovább, mint a gödény, ezúttal már Jaegert meg sört. Utólag jöttem rá másnap, miközben soha ilyen rosszul nem voltam még a piától, hogy amikor a fiúk ittak, akkor ittam én is... derekasan álltam a sarat, ennek következtében vasárnap reggel azt hittem, meghalok. 5-re értünk haza, és 10kor fel kellett kelni, bár én addigra már több kör hányáson túl voltam, el se tudtam képzelni, hogy fogom a vasárnapot túlélni.
Aztán -ami kötelező Hamburgban- ettünk egy hamburgert reggelire (ez délben volt) a Fischmarkton. A piacot természetesen lecsúsztuk, igaza volt Lennartnak, hogy a buliból egyenesen kell odamenni...
Szóval a fél liter kóla meg a fél hambi tett kicsit egyenesbe, ekkor kicsit létrejöttem újra. Muszáj is volt, mert mentünk az Oroszlánkirály musicalt megnézni kettőtől. Vicces volt, h a színház az Elba túlpartján van, és hajóval visznek át.
Az előadás tök jó volt, főleg a zene, a kórus, a jelmezek meg a díszletek, csak kicsit megsültünk a színházban. Aztán visszaérve sétáltunk a kikötőben, ettünk egy fish'n'chipset, majd megnéztük a tengeralattjárót, ami a kikötő mellett vízre van téve és múzeumként működik. Volt vagy este fél 8, mire visszaindultunk Berlinbe, hulla fáradtan, de azt hiszem amit ebből a városból ki lehet hozni 2 nap alatt, azt mi kihoztuk belőle...

:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))