Hát nem ez lesz életem legjobb hétvégéje, de talán most, hogy megvolt a touchdown a gödör alján meg lehet próbálni elindulni felfelé.
Csütörtök éjjel nem sokat aludtam, a pénteki napot pedig kompletten végigbőgtem. Most jött jól igazán, h az 5.-en ülök, nem a többiek közt fönt, az üvegajtós irodában. Jorge bejött délelőtt, és meglátta, hogy nézek ki, de szegény hiába kérdezett nem bírtam a torkomban lévő gombóc miatt válaszolni. Délután kettőkor újra bejött, és közölte, hogy akkor most lelépünk. Még volt egy csomó dolgom, így aztán végül 5kor léptünk le, és elmentünk egy Vapianoba borozni. Itt én is megtudtam az ő élete nyomorát, és kicsit jó volt, hogy nem vagyok egyedül... Mivel nem aludtam, és alig ettem, ezért 2,5 pohár bortól teljesen berúgtam. Este 8 körül már otthon voltam és azon gondolkoztam, hogy mit csináljak, feküdjek le aludni?! 
Szombat reggel nem volt délig alvás, Jorge odaparancsolt magához f10re, krumplis tortillát sütött ugyanis reggelire. Dumáltunk, meg megtanított Guitar Heroes-ozni, elég vicces lehetett, ahogy ketten vagyunk egy zenekar és hol ő dobol és én gitározok, hol fordítva, mindenesetre jól elvoltunk. Aztán zenét hallgattunk, csak sajnos Phil Collinst, akinek azért elég sok olyan száma van, amit az én lelkiállapotomban átléptettem vele... Aztán feljött egy haverja, aztán meg egy csaj is, akkor már boroztunk, cigiztünk, ahhoz képest, hogy reggelizni mentem fél 6kor mentem haza átöltözni az esti buli előtt, kicsit becsiccsentve. Este a White Trash nevű jó kis hamburgeres "kalóztanya" helyre mentünk, aminek a pincéjében volt a buli. Sajnos ez nagyon nem az én zeném volt, úgyhogy ezt a részét már nem élveztem annyira. Ennek ellenére 3 körül értem haza.
Vasárnap egy kávézóban reggeliztem, aztán elmentem a természettudományi múzeumba. Nemtom Ivannak mi baja volt vele, szerintem marha érdekes volt.