berlin2

Nemtom miért, de kicsit depis voltam a hétvégén. Val. attól, hogy Ivan és Jorge is távol volt, és bár a többi cimbimmel mentünk vacsizni meg minden valahogy nem volt igazán hangulatom a társasághoz, miközben napközben meg egyedül éreztem magam. Mondjuk péntek este jó volt, mert többeket először láttam a síelés óta, és volt miről beszélgetni, de szombat este nem volt kedvem a török csajjal ringbe szállni, hogy szóhoz jussak egyáltalán (be nem áll a szája), pedig csak négyen voltunk.
Szombaton napközben felfedeztem a Mitte Meer nevű boltot, ahol csupa olasz meg spanyol kajákat: borokat, szárított paradicsomot, olívaolajat, szalámikat, sajtokat, és rengeteg friss, üveges meg mélyhűtött tengeri herkentyűt lehet kapni, és tök közel van hozzám. Aztán kicsit sétáltam a Tiergartenben, ahol bár a csónakázótó totál be van fagyva és koriztak rajta, a régen kinézett kávézóban végre kint ülve ittam egy finom tejeskávét meg ettem egy almásrétest. Aztán a Zoologischer Gartenhez érve beszippantottak a boltok, úh megint elb...m egy csomó időt meg pénzt...
Este egy új ázsiai étteremben kajáltunk a Hakeschen Markton  (Wokalicious), nagyon procc volt meg trendy, és a meglepően olcsó árakhoz később meglepően miniatűr adagok párosultak, végeredményben 2 főétellel lakott jól az ember. Utána a többiek egy születésnapi buliba voltak hivatalosak, ahová persze mentem velük én is, noha én nem voltam meghívva. A közelben lakott a házigazda (bárki is volt az, mert ketten tartották a szülinapjukat, nem tudom, melyikük lakott ott), a 2. szinten a terasz a tévétoronyra nézett. Kiderült, hogy kollégákhoz megyünk, így a vendégek közül meglepetésszerűen többet is ismertem, a legnagyobb meglepetés az volt, mikor a francia kollégám, Jerome is megjelent. Karaoke party volt, amit azt hittem, h nem szeretek, ehhez képest hajnali 3-ig maradtam... Persze énekelni meg szeretek :) Az egyik ír kollégámról, aki előadónk volt a múlt heti meetingen kiderült, h tök jó hangja van, saját együttese is van. Mikor megjött a másik, a francia kollégám rögtön azt kérdeztem tőle, mit énekelünk, úgyhogy előadtunk egy Greenday duettet, és mondhatom jó választásnak bizonyult a szám :) Aztán mikor már elég vörösbort megittunk Jerome végre meg merte kérdezni, hogy mi van köztünk Ivannal, annyira vicces volt! Mondtam neki, h semmi, erre közölte,  h nem hiszi el, mert annyira nyilvánvaló.
Következő hétfőn elég sokat poénkodtunk ezen az estén. Amúgy is érzem rajta, h egyre barátságosabb, a héten egyszer-kétszer együtt is kajáltunk kettesben, és a meló tekintetében is egyre őszintébb, kár, h ehhez is ennyi idő kellett, h már megyek haza.
Vasárnap hajnalban még megnéztem 2 Lostot, így egész nap cvíder voltam. Ahelyett, h edzésre mentem volna a Philharmonie-ba mentem a szimfónikusok koncertjére. Persze két kurva drága jegyem volt, és egyedül mentem... de valahogy nem tudtam, kit hívhatnék el, szóval nem volt olyan jó. Hazafelé megnéztem végre az itteni Wasabit, egy szutyok kis büfé az egész, de hazavittem a szusit, és marha jó volt, ráadásul -talán a hely szutyokságából adódóan- elég jó árban volt.
Este végre telefonvégre kaptam Anettet meg Penkéket, ami jelentősen javított a lényegében vasárnap estig szar hangulatomon.